, (kov-ász, mintegy kav-ász, ami kavar vagy kavarva van; l. itt alább is); fn. tt. kovász-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Savanyított tészta, mely által a kenyérnek való lisztet keverik, kavarják vagy mint mondani szokás, megkelesztik. Ez máskép: kenyérélesztő vagy sütnivaló. 2) Szélesb ért. vizzel kevert (kavart) és összegyúrt liszt, élesztőkovászszal vegyítve, innen kovászt tenni, am. a vízzel föleresztett lisztbe savanyító kovászt takarni. Mind hangra, mind értelemre nézve rokon a kotyva, kotyma, kotyvaszt, kotyfol szókkal is, melyek általán habarás (kavarás) általi sütést, főzést jelentenek; innen kovász annyi is lehet, mint kotyvasz, melylyel a sütésre készített lisztet keverik. A szláv kvasz ugyan egészen megegyezik vele, de rokon hangu és értelmü szókat aligha képes kimutatni.