, (koty-ma) fn. tt. kotymát. Nem más, mint a kotyvaszt igének törzsöke kotyv, a utóhanggal toldva, s a v rokonhangu m-re változva, de lehet koty-mi öszvetétel is, az i a megelőző alhanghoz közelebb a hanggá alakulván. Jelent tulajdonkép igen roszul készített, habarékféle ételt. Ez kotyma, nem étel. Átv. ért. akármiféle rosz keverék, melynek semmi haszna.