, (kop-og-tat) áth. m. kopogtat-tam, ~tál, ~ott, par. kopogtass. Valamely testet ütögetés által kopogóvá tesz, vagy azért ütöget valamit, hogy kopogjon. Sulyokkal kopogtatni a hordót, kalapácscsal a falat. Pajkosságból kopogtatni az ablakokat. Miveltetőleg am. másnak parancsolja, hogy kopogjon. V. ö. KOPOG.