, (kő-míves) ösz. fn. 1) Mesterember, kinek mestersége falakat s egész épületeket kövekből rakni, állítani. Érsekujvár körül: kőmíhes, a székelyeknél: kömíjes, kömíes. A néhutt divatos kömüves inkább jelentene oly mestert, ki kövekből holmi egyes müveket, még pedig müvészileg képez, alakít. 2) l. SZABADKÖMÍVES.