, (kor-om-os) mn. tt. kormos-t v. ~at, tb. ~ak. Koromtól lepett, piszkos, fekete. Kormos kémény, konyha, falak. Kormos fazék, kezek, arcz. Kormos kovács, lakatos. Szélesb ért. koromhoz hasonló fekete vagy mocskos. Kormos alma, fösték. A magyar nép a fekete kutyát kormos-nak szereti nevezni. Kormos ne! Czoki Kormos! A ,kormosalma neve is néha egyszerüen: kormos. Mint fn. tárgyesete: kormos-t, többese: ~ok.