, (kor-ol-t-ol) áth. m. korlátol-t. 1) Korláttal kerít, elzár valamit. Be-, körülkorlátolni valamely tért. 2) Átv. ért. valakinek akaratát, cselekvőségét, hatását bizonyos határok közé szorítja. Új törvények, rendeletek által korlátolni a kicsapongásokat. "Az eszet korlátolni lehet erősebb észszel, de nem is ösmer más fegyvert." Fáy András.