, KORIT, (korít v. kor-a-ít) önh. m. korít-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. ~s. Mondják óráról, midőn korán jár, vagyis siet. Alkotása a kora törzsből olyan, mint hiba, hibít. A székely ,korittó (= sajt) szóban alkalmasint am. korosít; t. i. a sajtot a friss vagy édes túróból korosítás, azaz avítás által készítik; vagy talán am. köritő, minthogy a sajtnak ,kör (v. kor) alakja van.