, (kór-a-al) önh. és áth. m. kórál-t. 1) Csavaros, kóborog, tekereg, kicsinyítve: kóriczál, némely vidékeken: krász, kórész, mindenütt am. görbén, vagy ide-oda járkál. Rokon vele a csórál, mórál. 2) Aratás után gabonafejeket, szüret után elhagyogatott fürtöket, gyümölcsszedés után elmaradt gyümölcsöket keresgélve járkál, azaz böngész, lécskál, mezgerel. Ez utóbbi értelemben is gyöke a görbeséget, tehát ide-oda járást, különösen keresgélést is jelentő kór.