, (kop-an) önh. mm. koppan-t. Valamely szilárd, kemény test ütődés vagy üttetés által kopp hangot ad. Koppan a falba ütődött homlok. Koppan a kőre esett dió. Koppan attól az állad, azaz nem kapsz belőle, vagyis, ha a koncz után nyitod a szádat, felütik az álladat, mint tréfából az ebbel szoktak tenni. Hasonló jelentésü ez is: felkopik az állad.