, (kor-h-ad) önh. m. korhadt. 1) Vénhedik, azaz korban előre, messze halad. Gyöke az időszakot jelentő kor. 2) Átv. ért. mondják fáról, midőn purhásodni, revesedni, vagy kőről, midőn töredezni kezd. Mind az élő, mind a kivágott fa elkorhad idővel. Ennek gyöke rokon a korhol, korhál sók gyökével. l. KOR, elvont gyök. 2).