, (kon-tat) áth. és mivelt m. kontat-tam, ~tál, ~ott, par. kontass. Valamire sürget, izgat, ösztönöz valakit, különösen ellentállásra, roszra, tehát: bujtogat, bőszít, mintegy konokít. Alakjára és képzésére épen olyan, mint vontat, untat, a von és un törzsöktől. A kontat törzsöke kon; tiszta gyöke lehet a menést, mozgást jelentő on, melyből ered onszol v. onzol, azaz menésre sürget, ösztönöz; átvetve: noszol, nógat; ugyanazon értelmü: unszol vagy onszol és ontat. Ez utólsó k előtétellel lett: kontat, melyben a k nak ,görbe mintegy ellenszegülő jelentése lényeges részt veszen; V. ö. KONOK.