, (koma-ság) fn. tt. komaság-ot, harm. szr. ~a. Viszony a keresztelt gyermek szüléi és keresztszüléi között. A keresztény katholikusoknál lelki atyafiaság, s házassági akadály, de az illető püspök által feloldható. Innen a közmondás: komaság nem atyafiság, t. i. vér szerént. Megholt a gyermek, oda a komaság. (Km.). Átv. ért. farkas komaság, am. komaság czíme alatti tilos viszony férfi és nő között. A farkas komaság igazi sógorsággá vált. (Km.). V. ö. KOMA.