, (kolomp-ár) fn. tt. kolompár-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Vas és réz pléhből különféle eszközöket, edényeket, pl. üstöt, bográcsot készitő kézmíves, bádogos. Nevét vagy onnét vette hogy eredetileg és főkép kolompokat készitett, vagy közvetlenül hangutánzó, mint a rokonhangu és értelmü német klampferer, továbbá a magyar kalapál, kalapács, szláv klopati, klopacs, héber kalapat stb.