, (kol-t-og) önh. és gyak. m. koltog-tam, ~tál, ~ott. A Müncheni codexben: Koltag, némely tájakon mai szokás szerént: kótog. Koltagjatok, és megnyittatik tünektek. És koltagónak megnyittatik. (Münch. cod. Mát.) Koltogni v. koltagni annyit tesz, mint kopogni, koczogni, pl. ajtón, kapun, ablakon stb. V. ö. KOLTANT és KOTYOG.