, KOLDULÁS, (kol-d-ul-ás) fn. tt. koldulás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Kéregetés, melyet valaki mint koldus viszen véghez. V. ö. KOLDÚS. Kolduslából élni. Koldulásra jutni. Megvető ért. oly embernek kéregetése, ki tolakodva, különféle fogásokkal csikar ki valamit. A házról házra hordott sorsjegyek árulgatása nem egyéb czifra koldulásnál.