, (koz-oz) önh. m. kodoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. A székelyeknél mondják emberről és baromról, midőn éhes állapotában erre-otova, imitt-amott eledelt keresve ár. Innen Kriza J. szerént: kodozik, am. éhségtől szenved; s aki éhezik, még sem dolgozik, hanem csavarogni szeret, annak azt mondják: ne kodozz, dolgozzál mint más. Ezekből könnyü kihozni a kódus v. kódis, v. koldus szók származását és eredeti jelentését. Rokon ,kodoz szóval kotonoz ige is, mennyiben ideoda tapogatódzva való keresést jelent. ,Kotozik szükebb értelmü szóval pedig egyezik a tiszamelléki kodúl, azaz eléhezik, mely értelem azonban az éhes állapotban keresgélést is, mint eredményt, föltételezi. V. ö. KOD.