, (kodács-ol) önh. m. kodácsol-t. Mondják tyúkról, midőn kodács hangon kiáltoz. Amely tyúk sokat kodácsol, keveset tojik. (Km.). Nagy a kodácsolás, kicsiny, vékony a tojás. (Km.). Átv. ért. és tréfásan am. értelmetlen hangon lármáz, perel. Mit kodácsolsz a fülembe? Gyökét kettőzve: kodkodácsol, a székelyeknél: kodág.