, elvont gyökelem. 1) Hangutánzó a kótog, kótogás, kótis, kókál szókban. 2) Görbeséget vagy görbe, csavargó mozgást jelent ezen szókban: kóbog, kóbolyog, kóbor, kóborog, kótyag, kótyagos, kókad, kópicz, kór, kószál, kótolog, kódorog stb. Nem egyéb mint a megnyujtott ko. V. ö. KO.