, (kom-oly-ság) fn. tt. komolyság-ot, harm. szr. ~a. Azon jelenségek az emberi kedélyen, melyekből látszik, hogy valamit komolyan vesz, pl. némileg borult arcz, merengés a gondolkozásban stb. Az éretlen tréfát, illetlen czélzásokat egész komolysággal visszautasítani.