, hangutánzó törzsök, melyből koálkol, koákolás, erednek. A csecsemő kisdednek vastag siró hangja, melyet a latin vagio, vagitus még hivebben fest a tiszta va gyök által, minthogy a csecsemő még kemény k hangot nem ejt. Hihető is, hogy a koák eredetileg lágyabb hoáh volt, mely későbben könnyebb kimondás végett koák lőn.