v. ~SZORIT, (ki-szorít) ösz. áth. Szorítva, összenyomva, szűkebbre tolva bizonyos helyről kimenni, kicsúzni, kinyomulni stb. kényszerít valakit v. valamit. Tolongásban kiszorítani valakit a teremből. Az árviz kiszorította a barmokat a legelőről. V. ö. SZORÍT.