, (ki-nyirbál) ösz. áth. 1) Gyakran nyírva kimetélget, kivagdos valamit. Kinyirbálni a papiros széleit. 2) Midőn a siró hangot jelentő nyí vagy nyír gyöktől származik, Mátyusföldén am. rimánkodva, síva ríva kikunyorál valamit. Leginkább a gyermekekről mondják. V. ö. NYIRBÁL.