Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KLINCSĚL
KLŐDÖR
KO
KÓ
KOA
KOÁK
KOÁKOL
KOÁKOLÁS
KOB
KÓB
KOBAK
KOBAKOL
KOBALT
KÓBÉ
KÓBOG
KÓBOLY
KOBOLYA
KÓBOLYGÁS
KÓBOLYGÓ
KÓBOLYOG

KIIRTÓ, (ki-irtó) ösz. mn. és fn. 1) Ami által valamit kiirtanak. Kiirtó háborút viselni valamely nép ellen. Kiirtó tüzeket gerjeszteni az erdőkben, berkekben. 2) Személy, ki valamit vagy valakit kiirt. Az erdők kiirtói falukat alapítottak az irtásokban. V. ö. KIIRT.