, (ki-hordoz) ösz. áth. és gyak. Valakit vagy valamit gyakorta kivisz magával. A kis gyereket kihordozni az utczára. A kis leány ki és behordozza bábjait. Átv. ért. bizonyos hirt ideoda járkálva kibeszél. Mihelyest valamit hall, legott kihordozza a faluban. V. ö. HORDOZ.