, (ki-forr) ösz. önh. Általán am. forrva kifakad, kiömlik, kifoly, kiduzzad. Kiforr tavaszkor némely fákból a mézga, a nedv. Kiforr a fazékból a lé. Kiforr a seb. A sziklából kiforr a víz. Átv. ért. s visszahatólag am. meghiggad, lecsendesül. Az ifjú tűz idővel kiforrja magát. V. ö. FORR.