, (ki-fő) ösz. önh. 1) Fövés által bizonyos testből némely részek kiválnak, kiolvadnak. Lugos vizben kifő a ruha zsirja. A húsból kifő a zsír. 2) Elégségig, kelletig fő. Ez a hús nem rágós, jele, hogy jól kifőtt. A nagy gombóczok sokáig főnek ki. V. ö. FŐ, ige.