, (ki-dönt) ösz. áth. 1) Valamit kifelé tartó irányban dönt; ellentéte: bedönt. A tolakodó tinók kidöntötték az akolkerítést. 2) Valamely edénynek, öbölnek tartalmát kifordítja. Kidönteni egy kosár szemetet az utczára. Kidönteni a kádból a csávát. V. ö. DÖNT.