, (ki-átkozás) ösz. fn. Cselekvés, mely által valakit kiátkoznak. Különösen, a katholika egyházban ünnepélyesen kihirdetett átok, melynek erejénél fogva valaki hűtlensége vagy bizonyos gonosztett miatt a hivek egyesületéből kitiltatik, s előnyeiktől megfosztatik. (Excommunicatio, Anathema).