, (kes-er-űl-és) fn. tt. keserűlés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Állapot, midőn valami keserű ízűvé leszen. A rohadó gyümölcsnek, az ürömmel vegyített bornak keserűlése. 2) Átv. ért. másnak fájdalmában, szenvedésében való részvevés. 3) Megkeserűlés am. keserves megérzés, megsiratás.