, (kereszt-rend) ösz. fn. A középkorban keletkezett, félig vitézi, félig szerzetes rend, melynek tagjai keresztet viseltek palástjaikon vagy öltönyeiken, s fő hivatásuk vala a hitetlenek ellen harczolni. Ilyenek voltak a maltai vitézek, a templáriusok, németrend vitézei stb.