, (kasz-ma v. kasz-va) elavult törzsök; melyből eredt a kaszmál, kaszmálódik. Gyöke lenne a görbét jelentő ka, innen kasz, kaszó, kaszva, kaszma; mint: tuty, tutyva, tutyma, szusz, szuszva, szuszma stb. Jelent horgasan, rendetlenül összebonyolított valamit. Rokon vele a kuszma, kuszmál.