, (kal-ol-at) áth. m. kallat-tam, ~tál, ~ott, par. kallass. 1) Valamely kelmét kallóban készít. 2) Átv. ért. mennyiben kallás alatt az illető anyagból simitás által némely részek elkopnak, elhullanak, am. használás, viselés által szakgat, koptat: Lassanként elkallatni a ruhát.