, (kalap-ács-ka) kicsinyező fn. tt. kalapácskát. Kis kalapács, pl. az arany és ezüstmiveseknél; vagy a kovácsoknál a czifrázó kalapács, melylyel a mester vagy első legény az ülőt veregetvén jelt ad, hogy a legények gyöngébben vagy erősebben üssék, vagy megforditsák a vasat.