, (kör-öp-öl) áth. m. köröpöl-t v. köröplött. Székely szó, am. körüljár, környékez, körülrepdes, pl. mikor a fára szállt ölyüt szarkák s varjak cseregve, károgva körülrepdesik, szokták mondani: ugyan köröplik a varjak. Köröpöli a leányt a legény, am. jár körüle. (Kriza J.).