, (köröm-szakadás) ösz. fn. Tulajd. ért. szenvedő állapot, midőn nagy erőködés, vagy betegség következtében a köröm elszakad. Átv. és szokott ért. az erőnek fogytig való megfeszitése. Körömszakadásig (vagy körömszakadtig) dolgozni, védni magát. Körömszakadásig nem engedni jogait.