, (köny-ör-ű-l-et-ěs) mn. tt. könyörűletěs-t v. ~et, tb. ~ek. Kinek szivében tettlegesen uralkodik azon gyöngéd érzelem és részvét, melyet könyörűletnek mondunk. Különösen tulajdoníttatik ezen érzelem az Istennek. Könyörűletes, irgalmas Isten. V. ö. KÖNYÖRŰLET.