, (kér-d-etlen) mn. tt. kérdetlen-t, tb. ~ěk. 1) Akit nem kérdenek, kitől semmit sem tudakoznak. Kérdetlen tanulók. Kérdetlen tanúk. 2) Mondják tárgyról, mely iránt nem tétetik kérdés. Kérdetlen árúk, melyeknek árát senki sem kérdi. Határozóként am. kérdetlenül.