, (ki-völgyel) ösz. áth. 1) Valamely térnek bizonyos vonalát úgy hasitja ki, úgy rendezi el, hogy némileg völgyet képezzen. Kivölgyelni az utczai kövezetet, közepét vagy széleit. Kivölgyelni az udvart. Kivölgyelni az útak mellékét, a vizenyős rétek alantabb fekvő részeit. 2) Bizonyos szilárd testekből készült műveket rovatékosan kimetél, kivés, kifarag. Kivölgyelni a malomgerendelyt, az épületi oszlopokat. Kivölgyelni a hengereket.