, (ki-vált) ösz. áth. 1) Bizonyos körülmények által idegennek hatalmába, birtokába került jószágot illető feltételek teljesitése mellett maga részére kivesz. Kiváltani a zálogba adott földeket. Kiváltani a zálogházba tett ezüstedényeket. 2) Bizonyos hatalom által, vagy állapothoz lekötött személyt némi díj lefizetése mellett kiszabadít. Kiváltani a foglyokat, rabokat. Kiváltani valakit a katonaságból. V. ö. VÁLT.