, (ki-vág) ösz. áth. Egyes testet vagy gyűtestet egyénileg véve, vágás által kiszakaszt. Kivágni a száraz fát. Kivágni az agy erdőt. Kivágni a kukoriczakórót, a nádat. A patkós lovak kivágják az agyagos utat. Holló vágja ki a szemedet. (Átokszó). Átv. ért. visszatérő névmással am. vágva, illetőleg harczolva, küzdve kimenekűl. A derék bátor vitéz kivágta magát az ellenség közől.