, (ki-tölt) ösz. áth. 1) Folyó vagy omlékony részekből álló testet tartalék edényéből, öbléből kifordít. Kitölteni palaczkból a bort. Zsákból kitölteni a gabonát. Egy zacskó aranyat kitölteni az asztalra. 2) Valamely ürességet, hézagot kitöm. Kitölteni a gödröket. Kitölteni poronddal az úti kátyolokat. 3) Időre vonatkozva, valamit bizonyos idő alatt cselekedve vagy szenvedve végez. Valakinek szolgálatában több évet kitölteni. Tíz évi rabságot kitölteni. Bizonyos időt játékkal, sétálással kitölteni. V. ö. TÖLT.