, TANUL, (ki-tanúl) ösz. áth. 1) Tanulva kiképzi, kimiveli, ügyessé teszi magát valamiben. Kitanúlni az orvosi tudományokat. Kitanúlni bizonyos mesterséget. 2) Mint tanuló bizonyos tanidőt bevégez. Kitanulni tizenkét iskolát. 3) Valamely könyvnek vagy kéziratnak tartalmát figyelmes olvasás, és elmélkedés által emlékezetébe veszi. E könyvet elejétől végeig kitanultam. 4) Észszel kikutat, kifürkész, kitud valamit. Kitanulni valaminek csinját-binját. Kitanulni az emberi természetet.
"Nehéz tudni czélját, végét,
Kitanulni mesterségét
Az asszonynak."
Tréfás vers. (Fáy Andrástól).
5) Önhatólag am. valamely ismeretből lassanként kifogy, kivetkezik. Vénségére sokból kitanúl az ember. A vén czigány kitanúl a hegedülésből. V. ö. TANÚL.