v. ~TERIT, (ki-terít) ösz. áth. 1) Lapos testet egész terjedelmében kibontva fektet. Kiteríteni a köpenyt, ponyvát, lepedőt, papíriveket. 2) Omlékony részekből álló testet szétoszlat. Asztalra kiteríteni a babot, borsót. 3) Halottat kinyújtóztat. V. ö. TERÍT.