, (keser-ag) fn. tt. keserag-ot, harm. szr. ~a v. ~ja. l. jobban: KESERÉLEG. Eleintén a vegyészek az éleget csak ag képzővel fejezték ki; de ennek részint határozatlan értelme, részint magas hangu szókkal, mint itt is, össze nem egyeztethető volta miatt, a szabatosabb éleg (oxyd) jött divatba.