, (kasz-a-as) mn. tt. kaszás-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Kaszával ellátott, fölszerelt, fölfegyverzett. Kaszás napszámosok. Kaszás hadak. Kaszás hadi szekerek. 2) Átv. ért. csámpás, kiforditott lábu ember vagy barom, melynek hátulsó lábai, csánkjai kifelé fordulnak. Kaszás ökör. Máskép: kajcsos, kajszos.