, (kap-ó-os), mn. tt. kapós-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Amin igen kapnak, amit keresnek, szeretnek, tehát kedves, keresett, ritka. A szép és gazdag leányok kapósak, ha kivált jók is. 2) Mondják laptajátékról, mely kiütésben és elkapásban áll. Kapóst játszani. Ez értelemben főnevül használtatik, és a tt. kapós-t, tb. ~ok.