, KÉSZITŐ, (ké-esz-ít-ő) mn. és fn. tt. készítő-t. 1) Aki valamit készít. Fegyvereit készítő katona, vadász. Ruhakészítő. V. ö. KÉSZÍT. 2) Aki valakit bizonyos dologban oktat, tanít, vagy arra int, hogy valamire készen legyen. Oskolai vizsgálatokra készítő mester. A beteget halálra készítő lelki atya.