, (kém-el-el) áth. m. kémlel-t. Valamit kém gyanánt kutat, vizsgál, fürkész. Az ellenség táborának állását, mennyiségét, erejét kémlelni. Valakinek minden lépteit, tetteit, szavait kémlelni. A városban lappangó tolvajokat kikémlelni. Szélesb ért. valamely dolog mibenlétét, állapotát fürkészi, kutatja.