, fn. tt. káplár-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. A latin-franczia corporal, caporal szók után képeztetett. A szabados fölött és őrmester alatt álló altiszt. Gyalog, huszár káplár. Új magyar hadi nyelven: tizedes. Hegyke, nyalka huszár-toborzó káplár.
"Káplár uram, szököm: i..en teremtette.
Guadányi, Rontó Pál.