, (ki-szalaszt) ösz. áth. 1) Hagyja, engedi, hogy valaki v. valami kiszaladjon. Az akolból kiszalasztani a csikókat. 2) Valakinek meghagyja, hogy szaladva, azaz gyorsan menjen ki valahova. A gyereket kiszalasztani a mezőre, hogy a béreseket hivja haza. 3) Átv. ért. a kezében, hatalmában levő valamit akaratlanul, véletlenül kibocsátja. Kiszalasztani (elszalasztani) a jó szerencsét. 4) Átv. ért. valamely szót kiszalasztani am. véletlenül, meggondolatlanul kiejteni. V. ö. SZALASZT.